jiddis nyelv (ném. Judendeutsch, Jüdisch-Deutsch, tajts; ang. Yiddish; a ném. jüdisch, 'zsidó' szóból): az európai szórványban élő zsidóság egyik, a legelterjedtebb összekötő nyelve (→lingua franca) a →ladino mellett. - A közhiedelemmel ellentétben a ~ nem romlott ném. nyelv, hanem egyenértékű bármely közösség nyelvével. - Története. A Rajnán túl megtelepedett zsidó szórvány a 10. sz. óta fokozatosan települt É, K és K-DK felé, az Elba és Morva folyókig, ill. É-Olaszo-ig. E vándorlás idején az általuk elsajátított ném. nyelv sem kiejtésben, sem nyelvtani rendszerében nem különbözött a felnémet tájszólástól, bár bizonyos közép- és dél-német nyelvi hatások is érték. Erre az ójiddisnek nevezett nyelvi állapotra jellemző, hogy a szókincsének 70%-a már ném. eredetű, a 30%-ot a héber-arámi, ill. ófrancia szavak alkották. A kb. 1500-ig tartó korszakból, két ~emlék maradt fönn, 1272: egy wormsi imakv-ben, ill. 1372: egy német-zsidó vándorkomédiás műsorrendjének töredéke, melyet a kairói →genizában találtak. - A →keresztes háborúk idején, ill. a kk. zsidóüldözések elől menekülő askenázi zsidóság (Askenáz = Németország, askenázi = német, no-i) nagy tömegekben rajzott K-re, szláv nyelvter-ekre, főként Lengyo-ba és Litvániába, de Cseh- és Morvao-on keresztül Mo-ra is eljutott. Ez a K-i kirajzás a 17. sz-ig tartott. Az új nyelvi közeg újabb - ezúttal szláv -jövevényszavakkal gazdagította a közép~et. Ezen a nyelven adták elő dalaikat a zsidó vándorénekesek, s ezt használták népi színjátszásukban. Mivel a héber és arámi nyelvet általában a ffiak ismerték, a nők számára szükség volt ~ű vallásos irod-ra. 1544: megjelent nők számára az első ~ű imakv. (Joszéf ben Jákár: Tehine ['Könyörgés']) Ezt 100 évvel később követte az ÓSz, melynek nyelve a bibliai jiddis, a tehine jiddis v. khumes jiddis. - Mo-on a zsidó följegyzéseket, okiratokat túlnyomórészt héberül írták, bár van példa ~űre is. Buda fölszabadításához kapcsolódik 3 zsidó szerző műve: Schulhof Izsák: Megillat Ofen, ['Budai krónika'] (1686) héber nyelven; Aharon ben reb Joszéf ~en írt, 52 strófás verses krónikája az Ajn sajn naj lid fun Oiben ['Egy szép új dal Budáról'] (Prága, 1688); Jonatán ben Jakab ~ű új történetkönyve: Naj maszebuh (1697). - A 19. sz: megindult a zsidó tömegek kivándorlása az amerikai földrészre (USA, Kanada, majd Mexikó és Argentína). A ~ a kivándorolt zsidó közösségeket összefogó nyelv szerepét töltötte be, mivel egy oroszo-i bevándorló egy mo-ival csak ezen érttette meg magát, a ~ szerepe az ang. és sp. nyelv elsajátítása után is megmaradt. Természetes, hogy az új nyelvi közegben az amerikai földrészen használt ~ az európaitól eltérően ang. és sp. eredetű jövevényszavakkal gazdagodott. - A 19-20. sz. ~et klasszikus jiddisnek nevezik, mert ekkorra irod. rangra emelkedett. Ebben fontos szerepet játszott a zsidó felvilágosodás. ~ű színházak szerveződtek Jászvásárban (Iași, Ro.), Varsóban, Moszkvában, Vilnában (Vilnius, Litvánia) és Bukarestben. A klasszikus ~ kialakulásával, ~ű irod. alkotások megjelenésével véglegesen elvetették azt az elgondolást, hogy a ~et vissza kellene németesíteni. - Mo-on a zsidóság irod. nyelvként a hébert, ném-et és m-t használta, bár elszigetelt kísérletek voltak a ~ használatára is (pl. Madách Az ember tragédiáját ~re fordították, Máramarosszigeten Ojfgang ['Napkelte'] c. ~ű irod. folyóir-ot, s Jing Marmares ['Ifjú Máramaros'] c. antol-t adott ki egy költői csoportosulás). - Az 1948. V. 14: létrejött →Izrael Áll-ban az askenáziak egy része (bár elsajátította az ivritet, azaz újhébert) ragaszkodik a ~hez. Őrzi, ápolja a ~et a svájci, elzászi, belgiumi, angliai, fro-i ortodox zsidó közösség. - A ~ az 1934: kialakított DK szibériai Birobidzsáni Zsidó Autonóm Területen hivatalos nyelv, ahol pár tízezer ember beszéli és használja az ugyancsak hivatalos orosz nyelv mellett v. helyett. - Az Eu-ban beszélt ~nek 6, földr-ilag jól elhatárolható változata (tájszólása) van: 1. nyugati ~ (Közép- és É-Fro., No., Au., É-Olaszo., Lengyo. Ny-i fele, Mo. a Duna-Tisza közti ter. felezővonaláig), 2. közép-~ (K-Lengyo., K-Mo., Kárpátalja, Ny-Ukrajna), 3. déli ~ (Breszt-Odessza-Harkov háromszög), 4. északi ~ (Baltikum és Fehér-Oroszo.), 5. keleti ~ (az É-i ~től K-re, a délitől É-ra fekvő terület), 6. új-~ (a Fekete-tengertől É-ra félkör alakban elterülő ter., Moldva, Besszarábia, Közép- és K-Ukrajna). - Az egyes K-i tájszólások kölcsönösen érthetőek. Eltérés van a modern fogalmakkal bekerülő jövevényszavaknál és a helyesírásban. A ~ helyesírása a kiejtés szerinti leírás elvét követi, kivéve a héber-arámi szavakat, melyeknél megőrizte a hagyományos írást. Ezt a hagyományt a Ny-eu. és tengerentúli ~ őrzi, a K-eu. föladta, s a héber-arámi alapszavait is kiejtés szerint írja. A héber abc egyes betűit, melyek olyan hangokat jelöltek, melyek ma már a kiejtésben nem játszanak szerepet, elhagyja. A Ny-i ~ következetesen alkalmazza az egyes betűk különleges szóvégi alakjait, a K-i ~ ezzel a gyakorlattal is szakított, föladta a magán- és mássalhangzók hosszúságának a jelölését. A héber abc egyes betűiből olyan betűkapcsolatokat alkalmaz, melyek korábban meg nem levő, de a mai nyelvben már létező mássalhangzókat (v, zs, cs) és kettőshangzókat [diftongusokat] (ej, aj, oj) jelölnek. - A ~ a germán nyelvek D-i csoportjához tartozik, s nyelvtörténetileg a ném. nyelv legjelentősebb származéknyelve. A ném. és a ~ nem kölcsönösen érthető. A ~et beszélő érti a németet, de fordítva nem. - A ~ből a m-ban meghonosodott kb. 100 jövevényszó a tolvajnyelvet [argót] bővítette (pl. bóvli, goj, haver, jampec, jatt, majré, meló, pacák, pajesz, pónem, samesz, sóher, srác, szajré, tréfli stb.) - Stat. 1945 előtt a ~et beszélők száma meghaladta a 10 milliót, 1999: is kb. 2 millióan tekintik anyanyelvüknek (jid. mamelosn). - Mo-on kiadott jiddis lapok: Szatmarer Allgemeine Jüdische Zeitung (Szatmárnémeti, 1902-03, héber betűs jiddis, m. melléklettel), Ahavat Cion (Máramarossziget, 1908, uaz), Jüdisches Blatt (Bp-Máramarossziget, 1910-12, uaz), Jüdische Volkszeitung (Máramarossziget, 1910-14, uaz), Jüdische Zeitung (Máramarossziget, 1910-11, héber betűs jiddis), Maramaroscher Jüdische Zeitung (Máramarossziget, 1910, héber betűs jiddis), Machazike Hadasz (Nyitra, 1911-18, héber betűs jiddis és ném.) F.I.T.

VIL V:696. - Schulhof Izsák: Budai krónika. Bp., 1979. - Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Uo., 1986. - Keletkutatás 1987. tavasz (Haraszti György: Szép új dal Budáról) - Schreiber Sándor: M. zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1847-1992. Bp., 1993. (Hungaria Judaica 3.) (A 485 tételből 114 lap címe jiddis, de csak e 7 lapnál jelölte a ~ű közlést is)